Rá kellett jönnöm, hogy már
az elején valóban a hozzáállásommal rontottam el. Nem szabad magamnak semmit
megígérni, mert az egy idő után elvész az éterbe. Szilveszter éjfélkor egyik
kedves barátnőm megkérdezte tőlem, hogy mik a fogadalmaim az új évre. Már
nyitottam volna a szám, hogy az évenként ismétlődő bullshiteket a nyakába
öntsem, mikor megakadtam, és annyit mondtam, hogy semmi. Igazat
megvallva először én sem tudtam, pontosan mire akarok kilyukadni, de a kérdő
tekintet nem maradhat válaszok nélkül.A képlet nagyon egyszerű: nem fogadalmakat kell kreálni, hanem bakancslistát. Lehet, hogy a mögöttes jelentése közel azonos, de már csak az elnevezésén is nagyon sok múlhat. Számomra, ha nem egy kötelező dologként teszem magam elé a céljaimat, hanem lehetőséget ajánlok magamnak ahhoz, hogy elérjem azokat, sokkal motiválóbb.
Évek óta először azzal töltöttem a január elseje délutánját, hogy az asztalomnál ülve egy nagy bögre meleg tea és a bakelitről szóló Flash dance társaságában édes kis listát írtam az akkor eszembe jutó ez évi céljaimról. A lista elkészülése azonban nem tett pontot az i-re, ezután jött az a rész, ami a lényegét adja a dolognak. A levegőbe fogadkozni könnyű, és sokan ott vesztjük el a lelkesedésüket, hogy azokért tennünk is kell. Én nem akartam ismét ebbe a hibába esni, így a pontjaimat külön szedve levezettem magamnak a mindegyikhez vezető utat. Ezekbe beletartozott a kapcsolatok felelevenítése, konkrét összegek, azoknak az összegeknek a megteremtése etc.
Írok egy példát, csak hogy kicsit tisztább legyen.
Tavaly év végén elkezdtem edzeni, viszont szeretném jobban nyomon követni a napi teljesítményem ➡ be szeretnék szerezni egy okosórát ➡ mivel nem szeretem sűrűn cserélni a cuccaimat, annak jó minőségűnek kell lennie ➡ egy jó minőségű okosóra/iWatch drága ➡ felmérni a jelenlegi piacot ➡ eredmény: stabil munkát kell keresnem.
Nos, az előző kis bemutatóhoz hasonlóan képzeljetek el legalább 4-5 pontot, amik további 1-1-et vonnak maguk után... bár többnyire mindnek az a velejárója, hogy munkát kell találnom. Témán kívül is ajánlatos lenne a felnőtté válás útjára lépnem, és nem alkalmi munkákból & ösztöndíjjakból finanszíroznom a szórakozásomat. Nos, elképesztő, hogy manapság szinte semmi nem megy már pénz nélkül, nem?
Nos, az előző kis bemutatóhoz hasonlóan képzeljetek el legalább 4-5 pontot, amik további 1-1-et vonnak maguk után... bár többnyire mindnek az a velejárója, hogy munkát kell találnom. Témán kívül is ajánlatos lenne a felnőtté válás útjára lépnem, és nem alkalmi munkákból & ösztöndíjjakból finanszíroznom a szórakozásomat. Nos, elképesztő, hogy manapság szinte semmi nem megy már pénz nélkül, nem?
Nos, az előző kis bemutatóhoz hasonlóan képzeljetek el legalább 4-5 pontot, amik további 1-1-et vonnak maguk után... bár többnyire mindnek az a velejárója, hogy munkát kell találnom. Témán kívül is ajánlatos lenne a felnőtté válás útjára lépnem, és nem alkalmi munkákból & ösztöndíjjakból finanszíroznom a szórakozásomat. Nos, elképesztő, hogy manapság szinte semmi nem megy már pénz nélkül, nem?
Ahogyan az ismerősemmel
beszélgettem azt figyeltem meg, hogy a legtöbb ember túl nagy kihívásokat állít
maga elé. Vagy ha nem is nagy az a cél, amit kitűzött, nem gondolt bele, milyen
lépcsőfokok vezetnek oda. Sok esetben pedig túl sok mindent akar felhalmozni,
aztán ezeket a "semmis" kis fogadalmak is nyomást helyeznek rá, egyszer
kisiklik a véghezvitelük (pl. idén lefogyok, aztán becsúszik egy pizza és akkor
már hagyjuk is az egészet) Nem szabad ezeket véresen komolyan venni, sem pedig
folyton hajtogatni őket. Úgy vettem észre néhány embernél, hogy ha egyszer
nyilvánosságra hoznak valamit, aztán az elkezd kisiklani, akkor csak azért is
hangoztatják a tervüket, igazukat, ezzel saját magukban növelve a
kellemetlenség érzését, hiszen addig is az agyuk azon a témán kattog. Ha valami
negatív fordulatot vesz sem kell pánikba esni vagy letenni az egészről. Ez valószínűleg
sablonosnak hangzik, de néha elég, ha az ember nagy levegőt vesz és átgondolja
a lehetőségeket. Emellett, amit feltétlen tanácsolni tudok, hogy osszátok meg
az elakadásotokat a közeli barátaitokkal. Ne akarjatok mindent egyedül
megoldani, mert egy külsős személy sokszor olyan ötletet tartogathat, ami neked
eszedbe sem jutott és lehet, hogy pont az lesz a megoldás. Nézzünk csak
magunkba, néha mindannyian hajlamosak vagyunk túlreagálni az apró dolgokat is,
és ha nem vigyázunk, egy csekélység is felemészthet minket. Persze csak kis
időre, mert az ember talpra áll, de nem job elkerülni ezeket?
Immáron
január felénél járunk, de a beszélgetéseim nagy részében még mindig feltűnnek
az új évi fogadalmak. Idén már nem dohányzok, időben készülök a vizsgáimra,
odafigyelek az egészségemre, etc. . Az emberek nagyrésze még mindig tartja az újévi
fogadalmak trendjét, viszont mi most szeretnénk nektek egy új módszert
megmutatni, ami talán hasznotokra válik.
Az
újévi fogadalmak kifejezés gondolok kevesetek számára ismeretlen. Sok éven
keresztül mi is, én is írogattam a kis listámat december 12-én, hogy mik azok a
célok, amiket a következő évekre kitűztem magamnak. Itt már el is lőttem a
kulcsszót, ami az idei taktikámnak az alapja, csupán régen nem fedeztem fel
azt, hogy mégis mit csinálok rosszul. Átlag emberi tulajdonság folyamatosan
fogadkozni, ígérgeti a nagyvilágban. Gyerek korunk óta magunkkal hordozzuk ezt
a tulajdonságot, mindig fogadkoztunk, hogy jók leszünk, megcsinálunk ezt meg
azt, csak kapjuk meg amit szeretnénk, engedjenek el oda, ahova szeretnénk. A
lelkiismeretesebb gyerkőcök ezt meg is csinálták általában. Nos, én hősiesen,
és így utólag kissé talán szégyenkezve bevallom; nem voltam mindig egy
mintagyerek. A nagyobb dolgokban mindig számítani lehetett rám, de a hétköznapi
apróságoknál szerettem halmozni az ígérgetéseket. Valahogy az újévi fogadalom
is ilyen szerepet töltött be nálam mindig is. Hangzatosnak tűnt hatalmas
terveket szőni, elképzelni azokat. Minden évben láttam magam előtt a
megváltozott énemet, aki dicsőségesen a csúcsra jut...aztán nem túlzottan lett
belőle soha semmi. Pech.
💭💭💭
Egy
ötlet, egy terv akkor válik igazán valóságközelivé, ha azokat nem csak a
fejünkben formáljuk meg, hanem papírra is vetjük. Ne felejtsétek el motiválni
magatokat, próbálgatni a módszereket, nektek mi a legoptimálisabb szisztéma. Ha
jól rákészül az ember, akkor szinte mindent elérhet, ha nem is most, de később
biztosan. Amit még a végére tanácsolni tudok; ne rémüljetek meg, ha a dolgok
nem úgy alakulnak, mint azt papírra véstétek. ♡
